Több százezer fiatalt érint: újra kötelező lett a sorkatonaság

Történelmi döntés lépett életbe Horvátország területén: tizenhét év után ismét elindult a kötelező sorkatonai szolgálat. A zágrábi vezetés szerint a lépésre a romló európai biztonsági helyzet, valamint az orosz–ukrán háború hatásai miatt volt szükség. Az első körben mintegy 800 fiatal kezdte meg a kiképzést, amely két hónapig tart, és már most komoly figyelmet váltott ki nemcsak belföldön, hanem egész Európában is.

A horvát védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az első csoport összetétele is figyelemre méltó. A bevonultak közel fele önként jelentkezett, ami arra utal, hogy a fiatalok egy része nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint a katonai szolgálatra. Emellett az is érdekes adat, hogy a résztvevők körülbelül 10 százaléka nő, ami jól mutatja a hadsereg társadalmi nyitottságának növekedését.

A két hónapos alapkiképzés célja, hogy a fiatalok alapvető honvédelmi és túlélési ismereteket szerezzenek. A program során nemcsak fegyverkezelést és taktikai mozgást tanulnak, hanem fizikai felkészítésen is részt vesznek, valamint elsősegélynyújtási és katasztrófavédelmi ismereteket is elsajátítanak. A kormány szerint ez a képzés nemcsak katonai szempontból fontos, hanem hozzájárul a fegyelem, az együttműködés és a felelősségérzet erősítéséhez is.

Bár a sorkatonai szolgálat ismét kötelezővé vált, a rendszer rugalmas maradt annyiban, hogy lelkiismereti okokból továbbra is választható a polgári szolgálat. Ennek ellenére eddig csak nagyon kevesen éltek ezzel a lehetőséggel, ami azt sugallja, hogy a társadalom jelentős része elfogadja a döntést.

A horvát kormány hosszabb távú tervei is ambiciózusak: évente akár négyezer fiatal kiképzését szeretnék biztosítani. Ezzel egy olyan tartalékos rendszer jöhet létre, amely szükség esetén gyorsan mozgósítható, és erősíti az ország védelmi képességeit.

A döntés nem elszigetelt jelenség. A NATO több tagállamában is működik sorkatonaság, többek között Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia, Észtország, Lettország és Litvánia esetében is. Horvátország csatlakozásával tízre nőtt azon NATO-országok száma, ahol jelenleg is van kötelező katonai szolgálat.

A szakértők szerint az elmúlt évek geopolitikai változásai – különösen a kelet-európai feszültségek – alapjaiban formálták át a biztonságpolitikai gondolkodást. Egyre több ország növeli katonai kiadásait, modernizálja hadseregét, vagy vizsgálja a sorkatonaság visszaállításának lehetőségét.
Elemzők úgy látják, hogy Horvátország lépése egy szélesebb európai trend része. Bár sok ország még csak vitaszinten foglalkozik a kérdéssel, egyre valószínűbb, hogy a jövőben a fiatalok katonai alapképzése ismét nagyobb szerepet kap a kontinens védelmi stratégiájában.