Rossz hír a februári nyugdíjról – Csak így kapod meg a kifizetést

A 13. havi nyugdíj, amelyet törvény ír elő, minden évben komoly anyagi segítséget jelent a nyugdíjasoknak. Azonban a magyar államháztartás számára ez a juttatás jelentős terhet ró, mivel nem rendelkezik ugyanazon pénzügyi fedezettel, mint a rendszeres havi nyugdíjak.

A juttatás adóbevételekből kerül kifizetésre, és bár sok nyugdíjas azonnal elköltíti azt, nem elhanyagolható a hatása a gazdaságra sem. Azonban most egy új változtatás lépett életbe, amely a 13. havi nyugdíj öröklésével kapcsolatos szabályokat érinti, és sokak számára méltánytalannak tűnik.
A 13. havi nyugdíj öröklése: A jogosultságok és a változások

A 13. havi nyugdíj öröklésére vonatkozó szabályok évről évre nem változnak, de idén egy apró, de markáns változtatás történt. Amikor egy nyugdíjas elhunyt, hozzátartozói jogszerűen örökölhetik az őt megillető 13. havi nyugdíjat, amennyiben a jogszabályi feltételeknek megfelelnek.
Az elhunyt nyugdíjas közeli hozzátartozói, például a házastársa vagy gyermeke, elsőként jogosultak a juttatásra, amit postai úton kell kézhez kapniuk.

Ha a kifizetés nem történik meg automatikusan, akkor annak kiutalását kérelmezni kell, és a törvény meghatározza a jogosultsági sorrendet is. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a legközelebbi hozzátartozókon belül a házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér is jogosult lehet a juttatásra, amennyiben velük együtt élt az elhunyt.
Ha nincs olyan hozzátartozó, aki együtt élt a nyugdíjassal, a nyugdíjat a hagyaték részeként örökölhetik a jogszerű örökösök, de ebben az esetben bírói határozatra vagy hagyatéki bizonyítványra van szükség a jogosultság igazolásához.
Farkas András szerint a 13. havi nyugdíj öröklésével kapcsolatos változtatás méltatlan, mivel tavaly februárban kedvezőbb körülmények között történt a kifizetés, míg idén már szigorúbb szabályok léptek életbe. A nyugdíjszakértő kiemelte, hogy bár évente körülbelül 2-3 ezer embert érint a 13. havi nyugdíj öröklése, a változtatás érzékenyen érintheti azokat, akik ezt a juttatást várják.

A 13. havi nyugdíj mögötti finanszírozás nem a nyugdíjra befizetett járulékokból, hanem adóbevételekből történik, és idén csak az öregségi nyugdíjak kifizetései 487 milliárd forintot tesznek ki, míg az összes ellátott esetében ez a szám 550 milliárd forintra rúg. A teljes nyugdíjkassza idén 6555 milliárd forintot tesz ki, ami jelentős hányadát a 13. havi nyugdíj kifizetése foglalja el.
Farkas András szerint a 13. havi nyugdíj hatással van a nyugdíjasok vásárlóerejére, hiszen a juttatás összegét nem spórolják meg, hanem azonnal elköltik. A szakértő úgy véli, hogy ez az összeg évente olyan hatást gyakorol a nyugdíjasokra, mintha 8,3%-os nyugdíjemelést kaptak volna, hiszen a nyugdíjasok javarészt élelmiszerre, gyógyszerekre, orvosi ellátásra, lakhatásra és egyéb szükségleteikre költik el a pénzt. Ezzel hozzájárulnak a gazdaságba való pénzvisszaforgatáshoz.
Farkas András véleménye szerint, ha a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjemelést együttesen vizsgáljuk, akkor a nyugdíjasok számára az idei emelés olyan, mintha 11,5%-os nyugdíjemelést kaptak volna, ami jelentős segítséget jelent a megélhetésükhöz.

A 13. havi nyugdíj továbbra is fontos juttatás a nyugdíjasok számára, de az öröklési szabályokban bekövetkezett változások méltánytalanok lehetnek egyes érintettek számára. A nyugdíjszakértők szerint a rendszer fenntartása és a kifizetései jelentős terhet rónak a magyar államháztartásra, azonban a gazdaságra gyakorolt hatása pozitív, mivel a nyugdíjasok közvetlenül visszaforgatják ezt a pénzt a gazdaságba.