Parkinson-kór: ezek az első, korai jelek, amikkel orvoshoz kell fordulni

Sokan kizárólag a remegést és a lassú mozgást azonosítják be a Parkinson-kór tüneteként, holott ennél kevésbé feltűnő jelek is utalhatnak a kezdődő betegségre.

A Neurológiai Központ neurológusa ezekre a tünetekre és a korai felismerésre épülő kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet, mint például:

-A Parkinson-kórnál csökken a domapin termelődés. Ez azt jelenti, hogy a Parkinson-kór az idegrendszer krónikus megbetegedése, jelenleg a világon a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség, amely mögött genetikai és környezeti tényezők is meghúzódnak.

A megértéshez tudni érdemes, hogy mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják, amelyek ingerületátvivő anyagok segítségével kommunikálnak egymással, majd továbbítják az üzenetet a test felé. Egészséges esetben ez egy zavartalan folyamat, de a Parkinson-kóros betegeknél csökken a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése.

Érdekes adalék, hogy az első tünetek csak a dopamintermelő sejtek számának felére való csökkenése után jelennek meg – tehát meglehetősen sokáig jól tud működni a rendszer a tartalékokból is.A Parkinson-kór az idegrendszer krónikus megbetegedése, jelenleg a világon a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség, amely mögött genetikai és környezeti tényezők is meghúzódnak.

A legjellegzetesebb tünetek a mozgásszegénység, az izommerevség, a végtagremegés, és az egyensúly megőrzésének nehézsége. Azonban nem csak ezek az úgynevezett motoros tünetek jellemzik a Parkinson-kórt, hanem a nem-motoros tünetek is, amelyek még korábban is kialakulhatnak, mint az előzőek.

- Remegés (tremor)
A legismertebb tünet talán a remegés, ami eleinte leggyakrabban az egyik oldalon jelenik meg, és főként a kezet, lábat, esetleg az állat érinti. A remegés akkor a legerősebb, amikor a végtag nyugalomban van (nyugalmi tremor), célzott mozgásra csökken, vagy eltűnik, ám a betegség előrehaladtával a tremor mindkét oldalon megjelenhet, felerősödhet.

- Lelassult mozdulatok
A mozdulatok lelassulnak, nehezebb elindítani és kivitelezni őket, és ez nem csak a járásra, de a felállás, a fordulásra, de még akár a pislogásra is vonatkozik. A járás meglassulása, csoszogó jellegűvé válása sokszor az első, szembetűnő tünet.

- Hajlott testtartás
Az izmok merevebbé válása miatt a testtartás is megváltozhat, mintha kissé előrehajolna a beteg.

- Romló egyensúlyérzék
A betegség előre haladtával romlik az egyensúlyérzék, gyakoribbá válhatnak az esések.

- Arckifejezés megváltozása
A Parkinson-kór miatt az arcizmok mozgása is lassabbá, merevebbé válik, ezért a betegek érzelemmentesnek tűnhetnek, pedig „csupán” a komplex izommozgásuk akadályozott.

- A hang változásai
Az érintetteknél a hangerő és a hangminőség is változhat, mintha monotonabb, elmosódottabb lenne a beszéd.

- Gyengülő szaglás
A szaglás képességének csökkenését hyposmiának, elvesztését anosmiának nevezik, és kialakulása akár évekkel megelőzheti a mozgásos tünetek megjelenését. A Parkinson-kórosok döntő részét érinti a jelenség, amely jelentheti a szagok, illatok megkülönböztetésének és egyáltalán, az érzékelésüknek a nehézségét.

- Alvászavarok
A Parkinson-kór okozhat elalvási nehézséget, töredezett alvást, álmatlanságot, nappali aluszékonyságot, éjszakai légzéskimaradást, alvás közbeni akaratlan mozgásokat.

- Székrekedés
Elhúzódóbb lesz a gyomorürülés és csökken a bélmozgás, emiatt székrekedés jelentkezik.

- A kézírás változása
A görcsössé váló írásról és az egyre kisebb betűkről kevesen gondolnak a betegségre, pedig az ún. mikrográfia is a betegség tünetei közé tartozik.

- Pszichés tünetek
A lecsökkent dopaminszint a viselkedésre és a hangulatra is hat, ezért a Parkinson-kóros betegeknél gyakran tapasztalható szorongás, depresszió, a gondolkodás és szellemi teljesítmény csökkenése.

Ezért kell már az első jeleknél neurológushoz fordulni
A Parkinson-kór egyelőre nem gyógyítható, és fokozatosan romló tendenciát mutató betegség, de nagyon fontos a neurológiai kezelés, amellyel a folyamat lassítható, a tünetek csökkenthetők. Éppen ezért a pácienseknek már az első gyanús jeleknél érdemes orvoshoz fordulni, még akkor is, ha nem feltétlenül azonosítják be, hogy az adott tünet Parkinson-kórra utal.

- hangsúlyozza dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa. - A neurológiai kivizsgálással meg tudjuk állapítani, valóban Parkinson-kór okozza-e a tüneteket, vagy másról van szó. Ha megszületik a Parkinson diagnózis, számos gyógyszeres és egyéb lehetőségünk van az állapotromlás lassítására, ami szignifikáns életminőség különbséget jelent a páciensnek és a hozzátartozóknak is.

Összegzés
-A Parkinson-kór kezdeti tünetei gyakran kevésbé feltűnőek.
-A betegség genetikai és környezeti tényezők hatására alakul ki.
-A legjellemzőbb tünetek a mozgásszegénység, az izommerevség, és a végtagremegés.
-A betegség nem csak motoros, hanem nem-motoros tüneteket is okozhat.
-A neurológiai kezelés lassíthatja a betegség folyamatát.