Milyen vérnyomásértéknél kell mentőt hívni? Egy orvos ezekre a helyzetekre hívja fel a figyelmet

Van, amikor muszáj mihamarabb orvoshoz fordulni.
Magyarországon a becslések szerint a felnőtt lakosság közel fele szenved valamilyen fokú magas vérnyomásban. Sokan azonban csak akkor szembesülnek ezzel, amikor már szív- vagy agyi érkatasztrófát szenvednek el.
A kezeletlen hipertónia egyik leggyakoribb és legveszélyesebb szövődménye a stroke, amely maradandó agykárosodást, bénulást, sőt, akár halált is okozhat. De vajon mikor válik a magas vérnyomás életveszélyessé? Mit tehetünk, hogy megelőzzük a tragédiát?
Dr. Agata Bielecka-Dąbrowa kardiológus a Medonet-nek elmagyarázta nemcsak a 140/90 Hgmm feletti értékek számítanak figyelmeztető jelnek, hanem az is, ha bizonyos tünetekkel társulnak.

Mikor kezdődik a magas vérnyomás, és mit okozhat hosszú távon?
A hipertónia hivatalosan 140/90 Hgmm felett kezdődik, és ha nem kezelik, fokozatosan súlyosbodik. Az egyik legnagyobb baj vele kapcsolatban az, hogy sokan nem is tudnak róla. Az állapot ugyanis évekig tünetmentes, miközben a háttérben folyamatosan károsítja az ereket és a szerveket.
A hosszú távú következmények között szerepelhet:
-érelmeszesedés veseelégtelenség
-látásromlás
-szívizom-károsodás

Dr. Bielecka-Dąbrowa szerint nemcsak ezek az alattomos, évek alatt kialakuló problémák veszélyesek, hanem azok az akut állapotok is, amelyek hirtelen következnek be.
- Ilyen például a stroke – akár vérzéses, akár iszkémiás –, vagy az akut koszorúér-szindróma, amely szívinfarktushoz is vezethet – mondta a professzor.

Mikor a legveszélyesebb a magas vérnyomás?
- A magas vérnyomás rendkívül veszélyes, ha a szisztolés nyomás meghaladja a 180 Hgmm-et és/vagy a diasztolés nyomás 110 Hgmm felett van. De az is fontos jel, ha a vérnyomás nem csökken – hangsúlyozza a szakember.
A professzor felhívja a figyelmet arra is, hogy ha a vérnyomás érzelmi stressz miatt emelkedik, például düh, félelem vagy izgalom hatására, akkor fél órán belül vissza kell térnie a normális értékre.
- Ha ez nem történik meg, gyorsan orvoshoz kell fordulni, csakúgy, ha a magas vérnyomást fejfájás, ájulás, mellkasi fájdalom, hasi fájdalom, súlyos légszomj, látásproblémák vagy hirtelen beszédnehézség kíséri – akkor gyorsan kell cselekedni – figyelmeztet Bielecka-Dąbrowa professzor.
A szakértő hozzátette, hogy még az alacsonyabb értékek is veszélyesek lehetnek, ha komoly tünetekkel járnak együtt, például mellkasi nyomással, erős fejfájással vagy ájulással. Ilyen esetekben azonnali orvosi beavatkozás szükséges, mivel az okok között akár szívroham, stroke vagy aorta-aneurizma is meghúzódhat.

Mikor kell orvoshoz fordulni magas vérnyomás esetén?
Ha a vérnyomásértékek időnként meghaladják a 140/90 Hgmm-et, érdemes időpontot egyeztetni orvossal, ám nem kell sürgősségire menni ezzel. Viszont igen fontos ezt is komolyan venni, különösen akkor, ha rendszeresen ismétlődik. Egy alapvizsgálat során az orvos:
-részletes kórelőzményt vesz fel
-fizikális vizsgálatot végez
-többször megméri a vérnyomást
-és szükség esetén laborvizsgálatokat vagy 24 órás vérnyomás-monitorozást rendel el.
A szakember ezután dönt arról, hogy szükség van-e további kardiológiai kivizsgálásra.

Miért nem érezni, ha magasabb a vérnyomás?
A magas vérnyomás alattomos betegség, mert hosszú ideig nem okoz észrevehető tüneteket, miközben csendben károsítja az ereket, a szívet és a szerveket. A test ugyanis rendkívül jól alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. Ha a vérnyomás fokozatosan emelkedik, az erek fala idővel megvastagszik, hogy ellenálljon a nagyobb nyomásnak, a szív pedig erősebben dolgozik, hogy fenntartsa a megfelelő vérkeringést. Ez az alkalmazkodás kezdetben látszólag hatékony: a beteg semmit sem vesz észre, hiszen nincs fájdalom, nincs rosszullét. A probléma csak akkor derül ki, amikor a szervezet már nem képes tovább kompenzálni – ekkor viszont gyakran már szervkárosodás áll fenn.

Így csökkentheti vérnyomását
Rendszeresen mérje a vérnyomását – otthon is.
Csökkentse a sófogyasztást, és kerülje a feldolgozott ételeket.
Fogyasszon több zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonát.
Növelje a fizikai aktivitást – napi 30 perc séta is sokat számít.
Csökkentse a stresszt, figyeljen az alvásra és a pihenésre.
Tartsa testsúlyát egészséges tartományban, és kerülje a dohányzást.
Ha szükséges, szedje az orvosa által előírt gyógyszereket.