Kiderül, mennyivel jár jobban, aki idén megy nyugdíjba

A hónap végén várhatóan kiderül, mekkora lesz idén a nyugdíjak hivatalos valorizációs szorzója, vagyis mekkora mértékben emeli meg a szolgálati idő alatt szerzett átlagjövedelmet a keresetek tavalyi átlagos emelkedése.

-A nyugdíjak idei valorizációs szorzóját a hónap végén hirdetik ki.
-A nyugdíjba vonulás időpontjának kiválasztásának jelentős pénzügyi hatása lehet.
-Az idei valorizációs szorzók várhatóan 13,2 százalékkal magasabbak lesznek, mint az előző éviek.

Ahogy arról korábban írtunk, a nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása komoly pénzügyi következményekkel járhat, ezért érdemes alaposan átgondolni, hogy mikor nyújtjuk be az igényt. A döntést befolyásolja a nyugdíjszámítási szabályok változása, a valorizációs szorzók alakulása, valamint a 13. havi nyugdíjhoz való hozzáférés időpontja is.

Mekkora lehet az idei valorizáció?
A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzók minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik. Az idei valorizációs szorzót várhatóan a hónap végén hirdetik ki - tájékoztatott Farkas András, nyugdíjszakértő.

A rendelet közzététele minden idei nyugdíjba vonuló számára nagy jelentőségű esemény, különösen azok várják, akik 2025 első két hónapjában nyújtották be a nyugdíjigénylésüket. Az ő nyugdíjuk végleges összegének megállapítására vonatkozó törvényi határidő csak a valorizációs rendelet közzétételét követő 15. napon jár le, addig legfeljebb nyugdíjelőleget kapnak.

Az idei valorizációs szorzók várhatóan 13,2 százalékkal lesznek magasabbak, mint a 2024-ben alkalmazottak voltak.
A nyugdíj összege egyrészt a szolgálati idő hosszától, másrészt a nettó életpálya átlagkereset összegétől függ. A nettó életpálya átlagkereset összegét pedig jelentősen befolyásolja a nyugdíjigénylés éve a nyugdíj-megállapítás során kulcsszerepet játszó valorizációs szorzók hatása miatt.

Így működik a valorizálás
A valorizáció lényege, hogy az életpálya során az 1988 óta figyelembe vehető korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését tükrözik.

2025-ben történő nyugdíj-megállapítás esetén a valorizálás a 2023-ban és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2024-es országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani.

Ezért érheti meg tovább dolgozni
Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegében. Minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is.

– Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni – húzta alá Farkas András. Megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás módosítása jelentene, amely révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.

A jelenleg érvényben levő valorizációnak köszönhetően a nyugdíj összege a megállapítás évében még kielégítően igazodik az országos nettó átlagkeresethez, de már a nyugdíjazás második évétől megkezdődik a vásárlóereje relatív csökkenése.

Ezért csökken évről évre a nyugdíj vásárlóereje
Ennek oka a jelenlegi nyugdíjemelési módszer, amiben a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emelik, így minden olyan évben, amikor az országos nettó átlagkereset növekedési üteme magasabb annál, a nyugdíjasok lejjebb csúsznak a viszonylagos elszegényedés csúszdáján. Nem véletlen, hogy egyre erőteljesebbé vált az elmúlt években a svájci indexálás visszahozatalára irányuló követelés.

Ha a svájci indexálást alkalmazták volna a nyugdíjemelés során 2015 óta, akkor az átlagnyugdíj összege 2025-ben közelíthetné a 300 ezer forintot a ténylegesen mérhető 242 ezer forint helyett

– mondta Farkas András. A nyugdíjemelésnek azonban nem csak a relatív lecsúszást kell lassítania (ezt részben megteszi a 13. havi nyugdíj viszavezetése), hanem a régebben megállapított - és emiatt fokozottan zsugorodó értékű - nyugdíjjal rendelkezőkkel szembeni méltánytalanságot is orvosolnia szükséges.

Ez lenne a megoldás a nyugdíjak értékőrzésére
Ezért a nyugdíjemelés rendszerébe a béreket és az inflációt előre meghatározott százalékos mértékben követő vegyes indexálás mellett mielőbb célszerű beépíteni a korábbi évek elszegényedési csúszdáján egyre mélyebbre süllyedt nyugdíjak kompenzációs növelését biztosító, azaz a valorizációs szorzók mindenkori értékéhez igazodó korrekciós indexálást is.

Ha ez nem történik meg, akkor a 13. havi nyugdíj csillapító hatása ellenére ismét elkerülhetetlenné válhat a nyugdíjak külön korrekciós célú emelése, hogy csökkenjen a nyugdíjazás éve szerinti méltánytalan aránytalanság, amelynek semmi köze a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek és a szolgálati idő hossza szerint kialakult, indokolt különbségekhez.

A nyugdíjemelés rendszerének ráadásul nem csak a nemzetgazdasági nettó átlagkeresettől való folyamatos leszakadást kell kezelnie, hanem a nyugdíjas társadalom szétszakadását is. Ezt csak a differenciált nyugdíjemelés lassíthatja, amikor a kisebb nyugdíjas nagyobb arányú vagy nagyobb összegű nyugdíjemelésben részesül.

A minden nyugdíjast a saját mindenkori februári nyugdíja összegével egyező összegben megillető 13. havi nyugdíj ezt a szétszakító hatást turbófokozatba kapcsolta, mivel nincs felső küszöbértéke. Azokban az európai nyugdíjrendszerekben, amelyekben a 13. havi ellátáshoz hasonló plusz juttatás működik, a kifizethető összeget korlátozzák vagy mindenkire azonos összegben határozzák meg.

Kérdéses, hogy a nyugdíjemelési eljárás korszerűsítése helyett mire lesz elegendő a nyugdíjasok részére kitalált részleges áfa-visszatérítés unortodox és komplikált módszere, amit már eleve csak októbertől terveznek bevezetni, ha addig elkészülnek a szükséges fejlesztésekkel – vélekedett a szakértő.