Kevesebb lesz-e a nyugdíjunk attól, ha segélyen is voltunk?

A nyugdíjszámításnál a kiindulópont az, hogy a nyugdíj összege az elismert szolgálati idő mellett attól a havi nettó életpálya-átlagkeresettől függ, amelyet az 1988. január 1-jétől a nyugdíj-megállapítás kezdőnapjáig szerzett és kifizetett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számítanak. Ha e jövedelmi elemek között akad olyan, amely alacsony összegű, akkor az lehúzhatja az átlagkereset szintjét, és ezzel csökkentheti a megállapítandó nyugdíjat. A nyugdíjtörvény e veszély elhárítása érdekében sokféle ellátásnál tartalmaz biztonsági rendelkezéseket. Ezek alapján egy sor olyan bevételt, amely nyugdíjjárulék alapját képezi, nem kell figyelembe venni az életpálya-átlagkereset számítása során, pontosabban csak akkor kell figyelembe venni, ha az mégis kedvezően hat az érintett nyugdíjának összegére.

Álláskeresési támogatások
Az első törvényi tétel, amelyet az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb, a munkanélküliség és álláskeresés időszakában kapott segélyeket öleli föl, vagyis az álláskeresési járadékot, a munkanélküli-járadékot, a vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt (nyes-t), az álláskeresést ösztönző juttatást és a keresetpótló juttatást, összefoglaló nevükön az álláskeresési támogatásokat.
Ezek összege egyrészt alacsony, másrészt csak időlegesen járnak (vagy jártak), így nagyon is indokolt, hogy alacsony összegük ne csökkenthesse az életpálya-átlagkeresetet.

Egyes gyermeknevelési ellátások
A másik ilyen tétel a gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásoké, így a gyermekgondozást segítő ellátásra, a gyermekgondozási segélyre (gyes), a gyermeknevelési támogatásra (főállású anya ellátására, gyet) és a gyermekgondozási díjra (gyed) vonatkozik.
Főként az édesanyák nyugdíjhelyzetét hivatott javítani (bár egy sor ellátást az apák is igénybe vehetnek), hogy ezeket a juttatásokat csak akkor kell figyelembe venni, ha növelik a nyugdíj összegét. Példaként említette a gyest, iletve gyetet, amely gyermekenként idén is csak bruttó 28.500 forintos havi összegével a mélybe ránthatná jellemzően az anyák átlagkeresetét, ha mindenképpen figyelembe kéne venni a juttatás igen alacsony összegét a nyugdíjszámításnál.

Egyes járulékköteles szociális és gyermekvédelmi ellátások
A harmadik olyan ellátási csokor, amelynek összegét csak pozitív eredmény esetén kell figyelembe venni az életpálya-átlagkereset meghatározásakor, a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások, vagyis a gyermekek otthongondozási díja (gyod) és az ápolási díj.
A fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek vagy nagykorú hozzátartozó gondozását és ápolását is tipikusan a nők vállalják magukra, így elsősorban nekik kíván némi számítási garanciát adni a szabályozás.
2021. július 1-jétől a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti munkarehabilitációs díjat és a fejlesztési foglalkoztatási díjat szintén csak akkor kell a nyugdíjszámítás során figyelembe venni, ha az az igénylőre nézve kedvezőbb.

Prémiumévek programban résztvevők juttatásai
A következő törvényi tétel a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerint járó juttatás összegét minősíti olyan bevételnek, amelyet csak akkor kell figyelembe venni, ha az az érintett személyre nézve kedvezőbb eredményre vezet. A prémiumévek program 2005 és 2009 között volt hatályban, és az volt a célja, hogy a közigazgatást elhagyni kényszerülő, közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozó munkavállalóknak a közszférából való viszonylag fájdalommentes kivonulását elősegítse azzal, hogy a korábbi illetményük 60 százalékát megkapták a program fennállása alatt.
A prémiumévek programban résztvevőknél a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításánál a részmunkaidőre megállapított, ténylegesen kifizetett kereset mellett a nyugdíjjárulék-, illetve nyugdíjbiztosítási járulékkiegészítés alapjaként számított összeget is figyelembe kell venni.

Egészségkárosodott személyek egyes juttatásai
Szintén nem engedi a törvény a számított átlagkereset mérséklését azon személyek esetében, akiknek a munkaképessége (akár a civil, akár a fegyveres szférában) olyan mértékben csökkent, hogy rendszeres pénzbeli ellátásra szorulnak.
Ezért a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és egészségkárosodási járadék, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és egészségkárosodási járadék összegét, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítés, egészségkárosodási járadék összegét, továbbá a rehabilitációs ellátás, valamint a 2011. december 31-ével megszűnt rehabilitációs járadék összegét is csak akkor kell beszámítani, ha az kedvezőbb az érintett személy számára. A rokkantsági ellátás azért nem szerepel e felsorolásban, mert az összegéből nem vonnak nyugdíjjárulékot, emiatt nem vehető figyelembe sem a folyósítás tartama, sem az ellátás összege a nyugdíjszámítás során. A fenti ellátások mellett végzett munkával szerzett kereset A fenti ellátások mellett végzett esetleges munkával jellemzően szintén nem volt magas jövedelem elérhető, így az ellátások mellett szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereseteket is csak akkor kell beszámítani az életpálya-átlagkeresethez, ha ez kedvezőbb lenne a nyugdíjigénylőnek.
Az e körben említett ellátások közül a rehabilitációs járadék melletti munkavégzéssel nem volt szerezhető nyugdíjjogosultság, hiába kellett a kereset után is nyugdíjjárulékot fizetni, mert ez a járadék saját jogú nyugdíjbiztosítási ellátásnak minősült. A rehabilitációs járadék mellett végzett munkával szerzett kereset alapján az öregségi nyugdíj megállapítása során érvényesíthető nyugdíjnövelésre lehetett jogosultságot szerezni.

Kettős számítás
A fentieknek megfelelően a nyugdíj-megállapító hatóság kettős számítást végez az olyan nyugdíjigénylők esetében, akik a törvényben felsorolt ellátások, támogatások, díjak, segélyek, juttatások valamelyikében részesültek. Ennek menete, hogy a nyugdíjmegállapító szerv először kiszámítja a nyugdíj összegét ezen ellátások és a mellettük esetleg végzett munkával szerzett keresetek figyelembe vételével, majd kiszámítja ezek figyelembe vétele nélkül is, és a kettő közül a magasabb összegűt állapítja meg nyugdíjként. Ezek a biztonsági szabályok csak az említett ellátásokra és segélyekre, valamint a mellettük végzett munkával szerzett keresetekre vonatkoznak.