Elképesztőek ezek a számok az egészségügyben

Elképesztőek ezek a számok az egészségügyben

Magyarországon egyre nagyobb arányban a lakosság pénztárcája tartja fenn az egészségügyet: 2024-ben már a teljes kiadások 30 százalékát közvetlenül a háztartások állták, miközben az állami ráfordítások uniós összevetésben a legalacsonyabbak közé tartoznak. Legalábbis ezt állítja egy magyar gazdaságkutató intézet.
Egyre nagyobb terhet vállalnak a magyar háztartások az egészségügy finanszírozásában
Magyarországon tovább nőtt a lakosság szerepe az egészségügy finanszírozásában – derül ki a GKI legfrissebb elemzéséből. A vizsgálat szerint 2024-ben a teljes egészségügyi kiadások 30 százalékát közvetlenül a háztartások állták, ami uniós összevetésben az egyik legmagasabb arány.
hírek
Hogyan fizethet legálisan háromszor kevesebbet az áramért? Íme!
5 órája

Az uniós sereghajtók között
A vásárlóerő-paritáson mért egészségügyi költések alapján Magyarország már 2022-ben is az uniós sereghajtók közé tartozott: csak Bulgária, Románia és Horvátország költött kevesebbet. 2023-ban a rendelkezésre álló adatok szerint hazánk az utolsó helyek egyikére csúszott vissza, és várhatóan csak Romániát előzi meg.
A térd- és csipőfájdalmakban szenvedőknek el kell olvasniuk ezt
5 órája

A lakosság zsebéből finanszírozva
2024-ben a teljes egészségügyi kiadások 27 százalékát közvetlenül a lakosság fizette ki saját zsebből, további 3 százalékot pedig egészségpénztárakon és biztosításokon keresztül. Így a magánfinanszírozás aránya összesen 30 százalékra emelkedett.
Bár ez komoly tehernek tűnik, a jövedelmekhez viszonyítva Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el: 2023-ban a háztartások a bruttó jövedelmük 2,3 százalékát fordították egészségügyi kiadásokra, ami a nettó jövedelemhez mérten 2,8 százalék. Ez ugyan magasabb, mint a visegrádi országokban, de alacsonyabb, mint egy évtizeddel korábban: 2013-ban még 3 százalék volt ez az arány.
hírek
Felfedezték a cukorbetegség fő ellenségét! A cukor 3,8-ra csökken
2 órája

Kevés állami ráfordítás
A magas magánkiadások hátterében az alacsony állami finanszírozás áll. 2022-ben a közkiadások az összes egészségügyi ráfordítás mindössze 73 százalékát tették ki – ez a V4-ek között a legalacsonyabb arány volt. Egy főre vetítve vásárlóerő-paritáson is az öt legrosszabb adatot produkálta Magyarország az EU-ban. Ráadásul GDP-arányosan is csökkenő pályán vagyunk: 2010-ben még 7,5 százalékot fordítottunk egészségügyre, 2024-ben már csak 6,5 százalékot.

Ez is érdekelhet: