Életbe lépett az árrés-stop! Mostantól ez a 30 élelmiszer lett olcsóbb

A magyar kormány a fogyasztói áremelkedés megfékezésére új intézkedéseket hozott, amelyek március 17-től léptek életbe.

A rendelet 30 különböző termék bolti árrését maximalizálja, így próbálva szabályozni az inflációt, amely újra emelkedni kezdett az országban.
Az intézkedés azután jött, hogy a kormány és a kereskedők közötti tárgyalások nem vezettek eredményre. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a kereskedők nem tettek elfogadható ajánlatokat az árak csökkentésére, így a kormány kénytelen volt cselekedni. A rendeletet a kereskedők ellenállása ellenére hozták meg, arra hivatkozva, hogy az áremelkedések mértéke elfogadhatatlan.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint 2025 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, az élelmiszerek ára pedig 7,1 százalékkal nőtt. A kormány ezt a kereskedők árazási gyakorlatának tulajdonítja, különösen azokban az esetekben, ahol az áremelkedés mértéke indokolatlanul magas volt.
A rendelet részletei szerint az árrésstop azokra a boltokra vonatkozik, ahol az éves forgalom meghaladja az egymilliárd forintot. A kereskedők az érintett termékeket legfeljebb 10 százalékos haszonkulccsal értékesíthetik, ami alapján egy 1000 forintos beszerzési árú termék fogyasztói ára nem haladhatja meg az 1100 forintot.

Az intézkedés értelmében több alapvető élelmiszer ára is szabályozás alá kerül.

Íme a teljes lista:

Húsfélék: csirkemellfilé, csirkecomb, csirke far-hát, csirkeszárny, egész csirke, pulykamellfilé, sertéscomb, sertéskaraj, sertésoldalas, sertéstarja, párizsi;

Tejtermékek: UHT-tej (1,5% és 2,8% zsírtartalom), ESL-tej (1,5% és 2,8% zsírtartalom), margarin, vaj, tejföl, trappista sajt, tehéntúró, natúr joghurt, gyümölcsjoghurt;

Egyéb élelmiszerek: étolaj, finomliszt, rétesliszt, késői burgonya, kristálycukor, tojás, fokhagyma, sertészsír.

A kereskedők szerint a drágulás mögött a beszerzési árak és a költségek emelkedése áll, valamint a magas áfa és a kiskereskedelmi különadó. A kormány azonban úgy látja, hogy ezek az indokok nem magyarázzák a fogyasztói árak kiugró növekedését, és szükség van a közbeavatkozásra az infláció kontrollálása érdekében.