Bél-agy zavar: magyarok millióinak puffad a hasa, és nem tudják, miért

A magyar lakosság 40 százalékát érinti az a titokzatos, de a kutatók által egyre inkább megismert betegségcsoport, amelyet a bél-agy kölcsönhatás zavarainak szoktak nevezni. Hogyan befolyásolja a bélmikrobiom a hangulatot, milyen mentális zavarokkal járhat együtt ez a betegség, és hogyan adhatják át a hajlamot az anyák a gyermekeiknek? Mik a legfőbb tünetek, és milyen kezelési lehetőségek vannak? Czimmer József, a Pécsi Tudományegyetem docense, a Funkcionális Gasztroenterológiai Labor vezetője mondta el.

Valószínűleg mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, hogy egy osztálytársa, csoporttársa vizsgára várva folyamatosan a vécét járja, mert szegényt hasmenés gyötri. De olyan ember is akad mindenki környezetében, aki gyakran a hasát fogja, puffadásra panaszkodik, már túl van ultrahangon, tükrözésen, de azok mind negatív eredményt hoznak. Még ha látatlanban nem is lehet erről diagnózist adni, nagyon valószínű, hogy ők mind a bél-agy kölcsönhatás zavarától szenvedhetnek, ahogy a magyar lakosság 40 százaléka.

Ez egy rendkívül összetett betegségcsoport. Akár egy fertőzés után is kialakulhat, és az is előfordul, hogy valaki az édesanyjától kapja meg az erre való hajlamot, de nem pusztán a génjein keresztül.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) a legismertebb betegség a bél-agy mikrobiom kölcsönhatás zavarai közül, de ezenkívül még számos egyéb kór ismert – mondta a HVG-nek Czimmer József gasztroenterológus, belgyógyász, a Pécsi Tudományegyetem docense, a Funkcionális Gasztroenterológiai Labor vezetője. Nagy számuk és komplexitásuk miatt az orvosok mára kezdik megérteni, hogy ezeket a zavarokat mi minden válthatja ki. A bélidegrendszer és az agyi ideghálózatok összetettsége miatt csak nehezen jutnak előre a tudósok, de a kutatási folyamat zajlik, és az idő előrehaladtával egyre többet fogunk tudni.

A betegség gyakoriságának felmérésében nagy előrelépést jelentett egy, az összes kontinensre kiterjedő, 33 országban összesen 73 ezer fő részvételével elvégzett kutatás. Ebben azt térképezték fel, hogy hol, milyen gyakori a bél-agy működési zavar (Disorders of Gut-Brain Interations; DGBI), van-e különbség az elterjedésében az egyes országok között. Kiderült, mindenhol 40 százalék körüli az arány: a nők körében 46 százalék, a férfiaknál 34 százalék érintett. Hasonló eredmények születtek az egyes országok saját felméréseiben.
Azt is felmérték, hogy az emésztőrendszeren belül hol fordul elő a leggyakrabban ez a zavar.

Ennek alapján a teljes felnőtt lakosság
-6,1 százalékánál a nyelőcsövet,
-10,7 százalékánál a gyomrot, illetve a nyombélt,
-31,6 százalékánál a vékony- és vastagbelet,
-6 százalékánál pedig végbél és a záróizom szakaszát
érinti a DGBI. Az összeg azért nem 40 százalékot tesz ki, mert gyakoriak az átfedések is, amikor a tápcsatorna több szakaszán is jelentkeznek a tünetek.