Az idősek fele kényszerülhet munkára, hogy megéljen

Idén is elkészítette rendszeres felmérését az OTP Bank, melyben a magyarok öngondoskodási attitűdjét és megtakarítási szokásait vizsgálták – számolt be a Bankmonitor. Vagyis többek között azt kutatták, hogy mennyire készülünk fel a nyugdíjra, mire számítunk idősebb korunkra, bízunk-e abban, hogy elég lesz az állami nyugdíj. Amit a portál kiemelt, az az, hogy

pesszimisták a magyarok, amikor az időskori megélhetésre terelődik a téma,

a felmérésben válaszolók 46 százaléka készül úgy, hogy nyugdíj mellett is kénytelen lesz munkát vállalni a megélhetéshez szükséges jövedelemkiegészítés érdekében.
Attitűd szempontjából a közepesen erősnek tekinthető 59-es pontszámot jelezte az index. Kiderült, hogy a hazai lakosság körülbelül egyharmada rendkívül tudatos a pénzügyek terén, a következő egyharmad tagjai már megtették az első lépéseket, de még fejlődési úton haladnak, míg a fennmaradó egyharmad alapvetően hónapról hónapra él, és szorong a jövőjére gondolva. Érdekesség, hogy a magasabb iskolázottságúak nagyobb arányban gondolják úgy, hogy kézben tartják az irányítást, és képesek befolyásolni az életük alakulását. A válaszadók 26 százaléka mondta azt, hogy készít rendszeres és folyamatos kimutatást a saját pénzügyeiről, 21 százaléka csak eseti jelleggel teszi ezt, míg 52% egyáltalán nem foglalkozik ezzel.

Öngondoskodási aktivitás terén 61 pontos értéket vett fel az index, ami ugyancsak közepes szintnek minősül.
Ez a mutató nem csupán a pénzügyi öngondoskodást (pl. nyugdíjcélú megtakarítási aktivitás) veszi figyelembe, de az egészségtudatosságra is fókuszál (pl. szűrővizsgálatok látogatása). Jó hír, hogy mind a pénzügyi biztonság megteremtését, mind az egészségmegőrzést a válaszadók 91-91 százaléka erős fontosságúnak jelölte, ugyanakkor például az is kiderült, hogy a fiatalabbak kevésbé fogékonyak az időskorra való előtakarékosságra, mint a karrierjük vége felé járók.

10-ből 6 válaszadó mindhárom területen az államot tette első helyre, amikor a megfelelő egészségügyi ellátás, a tisztes nyugdíjaskori megélhetés és a megfelelő oktatás elsődleges felelősét kereste a kutatás.

Ugyanakkor a túlnyomó többség egyetért abban, hogy

az állami nyugdíj mégsem lesz elegendő a tisztes megélhetéshez.

A válaszadók 46 százaléka mondta, hogy az állami nyugdíj mellett munkabérrel is rendelkezni fog (azaz dolgozni tervez) idős korában is, míg 38% valamilyen pénzügyi terméktől (pl. nyugdíjcélú megtakarítástól) várja a jövedelemkiegészítést. Érdekesség, hogy 13% mondta, hogy bérbeadott ingatlanból számít időskori plusz bevételre.

A legalacsonyabb értéket a kommunikációs területen mérte a kutatás, itt mindössze 37 pont adódott eredményül.
A bank megállapítása szerint ezen a területen még sok tennivaló van, sajnos sokan egyelőre kevéssé nyitottak arra, hogy erről a témáról kommunikáljanak. 37% mondta, hogy hallott vagy olvasott a médiában az öngondoskodásról, míg 30% maga is beszélt már erről a mindennapok során. Negatívum, hogy 55% azt válaszolta, hogy sem médiafogyasztóként nem találkozott a témával, és maga sem beszélt erről.

Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentése alapján írtuk, hogy összességében 500–600 ezer öregségi nyugdíjas dolgozhat jelenleg. Vagyis a szűk kétmillió öregségi nyugdíjasból kiindulva jelenleg minden negyedik honfitársunk most is dolgozhat, miután nyugdíjba vonult. A kutatás alapján pedig akár megduplázódhat a jelenleg dolgozó nyugdíjasok száma.