A kardiológus 8 aranyszabálya, hogy pontos legyen a vérnyomásmérés

Nyugodt környezetben, megfelelő testhelyzetben, kellően kipihent állapotban, jó eszközzel kell mérni - csakis úgy kaphat megbízható vérnyomás értékeket.
A magas vérnyomás sokszor évekig észrevétlenül rombolja a szervezetet, miközben a betegek többsége otthon sem méri helyesen az értékeit. Pedig a pontos mérés a hatékony kezelés alapja. Hogy mégis melyek azok a gyakori hibák, amelyek hamis eredményhez vezethetnek?
Egy kardiológus megosztotta a nyolc legfontosabb szabályt, amelyekkel otthon is megbízható, valós értékeket kaphat.

Miért fontos a precíz mérés?
A magas vérnyomás hosszú ideje komoly közegészségügyi probléma – különösen a kelet-közép-európai régióban. Sokan (saját állapotukról sem tudva) évekig élnek diagnózis nélkül, mely később súlyos következményekhez vezethet – például stroke-hoz vagy más szív- és érrendszeri eseményhez.
- A vérnyomás helyes mérése (és így a megbízható vérnyomásmérés) az első és legfontosabb lépés a hatékony kezelésben- mondta Bielecka-Dąbrowa professzor
Ha méréskor hibázunk – például nem pihenünk megfelelően, rossz testhelyzetben ülünk vagy nem megfelelő mandzsettát használunk – az eredmény megtévesztő lehet, ami téves döntésekhez vezethet a kezelés és a diagnózis során.

Mire kell figyelni? Nyolc aranyszabály
A kardiológus 8 aranyszabályt osztott meg a megfelelő vérnyomásméréssel kapcsolatban.
1. Pihenjen legalább 5 percet a mérés előtt: a mérés előtt pihennie kell, hogy az érzelmi és fizikai feszültség csökkenjen, és a vérnyomás az alapállapotot tükrözze.
2. Mérjen ébredést követően max. 30 percen belül: még az étkezés, kávé, gyógyszer bevétele, testmozgás előtt; valamint vizelés után.
3. Válasszon nyugodt, csendes helyet a mérésre: a zaj, stressz vagy egyéb zavaró tényezők rövid idő alatt is befolyásolhatják az értékeket.
4. Üljön helyesen:
-háta legyen megtámasztva
-lába ne legyen keresztben, térdek kb. 90 fokban hajlítva
-kar (általában a bal) legyen a szív magasságában
-a ruha ujja ne szorítsa a kart
5. Ne beszéljen a mérés alatt: a beszéd, gondolkodás, figyelem terelése akár 15–20 Hgmm-rel is megemelheti az értéket.
6. A mandzsetta elhelyezése és mérete:
-a mandzsettát kb. 2–3 cm-rel a könyökhajlat fölé kell helyezni.
-fontos, hogy a mandzsetta mérete megfeleljen a kar kerületének – túl kicsi vagy túl nagy pontatlan eredményt adhat.
7. Legalább két mérés végezzen 1–2 perc különbséggel: ha az első két mérés közti eltérés > 10 Hgmm, akkor egy harmadik mérés is szükséges, és az utolsó két érték átlagát vegye figyelembe.
8. Használjon klinikailag validált, felkaros vérnyomás-mérőt: a csuklón mérhető eszközök kevésbé pontosak. Fontos, hogy az eszköz kalibrált és megfelelő állapotban legyen.

Érdemes mindkét karon mérni
Bár a legtöbben automatikusan a bal karon mérnek, az első alkalommal mindkét karon ajánlott mérni, mert 10 Hgmm-nél nagyobb eltérés esetén az orvosnak ki kell vizsgálnia az okot (pl. érszűkület). A későbbiekben mindig ugyanazon a karon érdemes mérni, ugyanabban a testhelyzetben.

Mi ronthatja el a mérést?
Olyan gyakori hibákat is érdemes megemlíteni, amelyek könnyen befolyásolják az eredményt – és amelyek elkerülhetők megfelelő figyelemmel. Például gyakori probléma, hogy a mérést stresszes vagy fizikai megterhelés után végzik.
- Amikor egy ilyen beteg otthonról méri a vérnyomását, gyakran egyenesen riasztó értékeket kapunk, de mikor azt kérdezzük, mikor mérte, azt válaszolja: »Csak akkor, amikor valami zavart.« Az ilyen vérnyomásértékek teljesen megbízhatatlanok” – állítja Bielecka-Dąbrowa professzor.
Továbbá, bizonyos fájdalom-, láz- vagy nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) – mint például az ibuprofen vagy az acetilszalicilsav – szintén befolyásolhatják a vérnyomást és csökkenthetik a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását, így ezt is érdemes figyelembe venni.

A mérési időpontok szerepe
Érdemes tudni, hogy a kardiológiai irányelvek szerint a legpontosabb értékeléshez 3–7 napon keresztül, naponta legalább kétszer kell mérni a vérnyomást.
Ez segít kiszűrni a napi ingadozásokat és az úgynevezett fehér köpeny-hatást, amikor az orvosi vizsgálat miatti stressz torzítja az értékeket. Célszerű egy vérnyomásnaplót vezetni – akár papíron, akár applikációban –, amelyet a háziorvos is nyomon tud követni.

Mikortól beszélünk magas vérnyomásról?
Az ideális vérnyomás a legtöbb egészséges felnőttnél 120/80 Hgmm alatt van. A 135/85 Hgmm feletti érték már emelkedettnek számít, míg a 140/90 Hgmm felett diagnosztizálható a magas vérnyomás.
Azonban az orvos mindig több mérés alapján dönt – soha nem egyetlen eredményből.