Egyre több országban emelik meg a nyugdíjkorhatárt a hosszabb várható élettartam és a gazdasági nyomás miatt.
Az Egyesült Királyságban például 2028-ra 66-ról 67 évre nő a nyugdíjkorhatár, és sokak szerint ez csak a kezdet: az elemzések szerint akár 74 éves korukig is dolgozhatnak a britek, hacsak nem változtatnak a jelenlegi szabályokon.
Ezzel szemben Törökországban éppen az ellenkező tendencia figyelhető meg: itt a férfiak 52, a nők pedig akár 49 évesen is nyugdíjba vonulhatnak – ezzel Európa legalacsonyabb nyugdíjkorhatárát biztosítva. A brit és török férfiak nyugdíjba vonulási kora között akár 14 évnyi eltérés van.
Egyszerű módszerrel
csökkentheted az
otthonod áram
fogyasztását!
5 órája
Miért ekkora az éltérés az országok között?
A drámai változás 2022 végén következett be, amikor az elnök a választások előtti hónapokban eltörölte a nyugdíjkorhatárt azok számára, akik 1999 előtt kezdtek dolgozni, és teljesítették a 20–25 éves szolgálati időt.
Ennek fenntarthatósága ugyan kérdéses, a török kormány már jelezte, hogy a jövőben emelhetik a nyugdíjkorhatárt.
Európában ezzel szemben Dániában, Norvégiában és Izlandon a legmagasabb a nyugdíjkorhatár: mindhárom országban jelenleg 67 év. Dánia ráadásul már törvényben rögzítette, hogy 2040-re 70 évre emelik ezt a határt, és az előrejelzések szerint 2060-ra akár a 74 éves korhatár is valósággá válhat.
Magyarországon, Ausztriában, Romániában, Horvátországban és Lengyelországban is 65 év jelenleg a nyugdíjkorhatár.
Aki cukorbeteg - olvassa el gyorsan mielőtt törlésre kerül
5 órája
Nemenként is nagy az eltérés
Nemcsak országonként, hanem nemenként is jelentős különbségek mutatkoznak: például Ausztriában és Lengyelországban a nők akár 5 évvel korábban is nyugdíjba vonulhatnak. Az Európai Unióban átlagosan 0,9 év a különbség a nemek között.
Zúgó fej és magas vérnyomás? Amíg az ér fel nem szakad és agyvérzést nem kap, sürgősen igyon meg egy erős...
4 órája
A szakértők szerint az állami nyugdíjkorhatár emelése bár gazdaságilag indokolt, társadalmi szempontból nem mindig méltányos. Az alacsonyabb jövedelműek, a nehéz fizikai munkát végzők, valamint a rövidebb várható élettartamú csoportok különösen hátrányosan érintettek lehetnek.
