10 PERCRE JÖTT – Járványhelyzet miatt karantén lép életbe Magyarországon

Fokozódó aggodalommal figyeli a hazai sertéságazat az afrikai sertéspestis (ASP) terjedését: a betegség immár Pest vármegyében is új, érzékeny térséget ért el. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma 2025. november 24-én megerősítette az ASP-vírus jelenlétét egy elhullott vaddisznóban, amelyet Tahitótfalu közigazgatási területén, a Szentendrei-sziget nyugati oldalán, a Duna-parthoz közel találtak.

Az eset miatt a Szentendrei-sziget „fertőzött” besorolásból „szigorúan korlátozott” kategóriába lépett át, miközben az országos főállatorvos elrendelte Pest vármegye fertőzött területének kiterjesztését is. Ez a döntés négy vadgazdálkodási egységet és egy, vadgazdálkodásra nem alkalmas budapesti területegységet érint.
Bár a vírus emberre nem veszélyes, az állategészségügyi helyzet komoly gazdasági és kereskedelmi kockázatot hordoz a hazai sertéstartók számára.

Új gócpont a Szentendrei-szigeten: mi történt pontosan?
A Nébih tájékoztatása szerint az elhullott vaddisznót a Szentendrei-sziget nyugati oldalán, a Duna-part közelében találták meg. A laboratóriumi vizsgálat egyértelműen kimutatta az afrikai sertéspestis-vírus jelenlétét az állatból vett mintában.
A hivatal közleménye hangsúlyozza: a fertőzés természetes úton, a vaddisznó-populációk mozgása révén jutott el az érintett térségbe. Nem szállítmányhoz, nem házi sertésállományhoz, hanem vadon élő állatokhoz köthető terjedésről van szó. A Szentendrei-sziget már 2020 óta fertőzött területnek számított, a mostani eset azonban olyan súlyosnak minősül, hogy a korábbi besorolást a hatóság „szigorúan korlátozott” kategóriára módosította. Ez a gyakorlatban jóval szigorúbb előírásokat és fokozott hatósági ellenőrzést jelent a térségben.

Mit jelent a „szigorúan korlátozott” besorolás?
A „szigorúan korlátozott” kategória nem pusztán adminisztratív címke, hanem nagyon konkrét következményekkel jár a vadászatra, a vaddisznó-kezelésre és a sertéstartásra nézve.
Ez többek között azt jelenti, hogy:
-a vaddisznóállomány szigorúan szabályozott vadászata és gyérítése válik szükségessé,
-szigorúbb hullakezelési és bejelentési kötelezettség lép életbe,
-az érintett területen élő sertéstartókra megemelt járványvédelmi előírások vonatkoznak (pl. zárt tartás, szigorú takarmány- és járműhigiénia, személyforgalom korlátozása),
-kereskedelmi korlátozások érhetik a térségből származó sertéshús és sertéstermékek forgalmát.
A részletszabályokat az országos főállatorvos rendelkezései, illetve az uniós állategészségügyi szabályok határozzák meg, de a lényeg egyértelmű: a Szentendrei-sziget és a kapcsolódó pest vármegyei területek fokozottan ellenőrzött zónává váltak.

A gazdasági kockázat óriási – miért ennyire veszélyes az ASP a sertéságazatra?
Az afrikai sertéspestis emberre nem jelent egészségügyi veszélyt – sem a megfertőződés, sem a fertőzött hús fogyasztása szempontjából. A vírus kizárólag sertésekre és vaddisznókra veszélyes.
A gazdasági hatás azonban pusztító lehet:
-egy fertőzött vagy gyanús állomány esetén tömeges leölés válhat szükségessé,
-az érintett régióból export- és belföldi forgalmi korlátozások lépnek életbe,
-a fertőzött vagy a korlátozások által érintett gazdaságok milliós, akár több tízmilliós veszteségeket is elszenvedhetnek,
-a hosszabb távú piaci bizonytalanságok (exportpiacok átmeneti elvesztése, fogyasztói bizalom ingadozása) tovább növelik az ágazat kockázatait.
Mindez egy olyan időszakban történik, amikor a hazai sertéstartók amúgy is szembesülnek a takarmányárak ingadozásával, az energiaköltségekkel és az uniós versenytársak nyomásával. Egy újabb fertőzött terület megjelenése így könnyen „túlcsordíthatja a poharat” számos kisebb vagy közepes gazdaság számára.

Mit mond a Nébih és az országos főállatorvos?
A Nébih közleményében egyértelműen kiemelte: az ASP jelenléte a Szentendrei-szigeten tovább rontja a hazai járványhelyzetet, és nagyon fontos megakadályozni, hogy a fertőzés átkerüljön a házi sertésekre.
Az országos főállatorvos külön felhívta a figyelmet arra, hogy minden gyanús tünetet haladéktalanul jelenteni kell az állategészségügyi hatóságnak. Ilyen tünetek lehetnek:
-hirtelen elhullás a sertésállományban,
-magas láz, levertség, étvágytalanság,
-bőrvérzések, vérzéses elváltozások a füleken, hason, végtagokon,
-vetélés, idegrendszeri tünetek, szokatlan viselkedés.
A hatóságok arra kérnek minden sertéstartót, hogy 24 órán belül jelezzék a gyanút a helyi állatorvosnál vagy közvetlenül az állategészségügyi szolgálatnál. Az időfaktor kulcsfontosságú: minél gyorsabb a bejelentés, annál nagyobb az esély a góc „kordában tartására”.

Fokozott óvatosság a lakosság és a vadászok számára
A fertőzés terjedése szempontjából a vaddisznók mozgása jelenti az egyik legnagyobb kockázatot. A vaddisznóállomány szabadon jár-kel nagy távolságokon, folyókon, határokon átkelve, így a vírus is könnyen átjuthat egyik vadászterületről a másikra.
A hatóságok ezért a következőkre hívják fel a figyelmet:
-a térségben élő lakosok ne etessék, ne közelítsék meg a vaddisznókat,
-az esetlegesen talált elhullott vaddisznót ne mozgassák, ne nyúljanak hozzá,
-azonnal jelezzék a leletet a helyi önkormányzatnak, vadásztársaságnak vagy a Nébih felé.
A vadászok számára különösen fontos a szigorú higiéniai szabályok betartása: a vadászat során használt ruházat, lábbeli, eszközök, járművek alapos tisztítása és fertőtlenítése elengedhetetlen, ha több vadászterületen is megjelennek. Ellenkező esetben akár ők maguk is akaratlan „vírushordozókká” válhatnak, és új területekre hurcolhatják a kórt.

Mit tehetnek most a sertéstartók?
Az ASP elleni védekezésben az állattartók szerepe kulcsfontosságú. A szakemberek szerint nem elég csak „reménykedni”, hogy a betegség elkerüli az adott telepet – tudatos járványvédelmi lépésekre van szükség.
Ilyen lépések például:
-a sertések zárt tartása, a közvetlen érintkezés minimálisra csökkentése a külvilággal,
-a takarmány, alomanyag, víz biztonságos beszerzése és tárolása,
-a telepre belépő személyek, járművek szigorú beléptetési rendje (fertőtlenítés, lábzsák, védőruha),
-a „házikészítésű” konyhai hulladék, ételmaradék tiltása, mint takarmány,
-rendszeres kapcsolat a helyi állatorvossal, a hatósági előírások figyelemmel kísérése.
Ezek nem puszta formalitások: egy esetleges fertőzés esetén a hatóság vizsgálni fogja, hogy a telep mennyire tartotta be a járványvédelmi szabályokat. A mulasztás akár a kártalanítás összegének csökkenéséhez is vezethet.

Hosszú távú kilátások: velünk marad a vírus?
Az afrikai sertéspestis sajnos nem az a típusú betegség, amely egyik évről a másikra „eltűnik”. Európa több országában évek óta jelen van, hol erősebb, hol gyengébb intenzitással. A tapasztalatok azt mutatják, hogy:
-ha a vaddisznó-állományban egyszer tartósan megjelenik,
-a vírus hosszú ideig, akár évekig is fennmaradhat az adott régióban,
-és időről időre újabb házisertés-gócok kialakulásához vezethet.
A Szentendrei-sziget esete jól mutatja ezt: már 2020 óta fertőzött térségként tartják nyilván, most mégis újabb elhullott vaddisznó igazolta a vírus jelenlétét, ami a besorolás szigorítását vonta maga után.
A szakértők szerint a cél most nem az, hogy illúziókat kergessünk a teljes felszámolásról, hanem az, hogy a házi sertésállományok megvédése és a gazdasági károk minimalizálása legyen a fókusz. Ebben a hatóságok, a vadászok, az állattartók és a helyi lakosság felelőssége egyaránt óriási.